Bakkné Szentesi Csilla : fagyos, forró

2014.03.16. Bakkné Szentesi Csilla Vers 11
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

két hasonlat között hozzád bújok élni

megfagyott a világ jobb lenne nem félni

cserépszívembe már beleégtél rendre

hol itt repedt széjjel hol ott akadt szegre

gyújtóst nem találtam Isten vert e kínnal

a híd alatt alszom betakarsz papírral

karton az ég s a menny sztaniolos álom

csillagokként fogy el rajta minden lábnyom

Legutóbbi módosítás: 2014.03.16. @ 08:43 :: Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.