Bakkné Szentesi Csilla : magammal szemben

szemben állok magammal – Nézd, mennyire máshogy szól, ha hozzábiggyesztünk egy szótagot a megfelelő helyen: szemben állok önmagammal.

könnyűnek talált az isten

hiába küzdök falakkal

ahogy a gyilkos a priccsen – ahogy gyilkos küzd a priccsen

 

ahogy a gyilkos a priccsen – ahogy gyilkos küzd a priccsen

betonba törli a lelkét

enyémet vásárra vittem

alkudhat rám az ellenség

 

alkudhat rám az ellenség

kezemben fordul a bicska

te tudod lehetnék fenség

de kinek árthat egy csicska – bicska- csicska (ezt a szót eleve nem használnám egy versben)- fricska. Rettentő rosszul szól.

 

de kinek árthat egy csicska

ha homlokán rég magány ég

mit sorstól kapok csak fricska

ha magamra nem találnék

 

ha magamra nem találnék

ahogy a gyilkos a priccsen

alkudhatna rám ellenség

de kinek árthat ki nincsen

————————-

Nagyon jó építménynek álltál neki, de ha nem figyelünk, miből épül, hiába a szép terv. Ha formát akarsz írni, írj azt. Akkor nem szabad csapongani. Van hozzá füled, efelől semmi kétségem, mindössze komolyabban kell venned ezt a Bakkné Szentesi Csilla nevű nőt, aki ír. Hadd írjon már jókat.

Legutóbbi módosítás: 2014.03.28. @ 08:48 :: Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.