Bakos Erika : Néha sírok még…

 

“Ajtómnál álltál. Nem engedtelek be,”
pedig lelkemre fonódott a hiány,
ott kering ma is a szövetekbe’,
bár tíz éve elmentél, nyolcadikán.

A fény bennem ismét ragyogni akar,
igaz, nem hagytam el magam sohasem,
hiába sírt fel véremben az éj, hamar
tudatom, hogy még ne várj rám odafenn.

Hív a zöld-mező gyöngyvirágillata,
várnak még titkos tavaszsuttogások,
vár a sejtelmes Hold, vágy tapintata
nélkül maradnának fájsz-arcvonások.

Szeretem az életet, ha kemény is,
tudom, hogy fénytested egyszer felébred,
ám a nélküled érzés még nehéz – így,
” mikor nem látsz felsírok érted.”

 

/Az idézett rész:  Faludy György – Szerelmes vers/

Legutóbbi módosítás: 2014.03.26. @ 11:40 :: Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.