Böröczki Mihály - Mityka : Virág-örökségem

2014.03.11. Böröczki Mihály - Mityka Vers 11
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

KŐVIRÁG

Isten-lelte rózsakertje,
szép-szirom virágom,
világosul, csillagosul,
mégis alig látom.

Úgy szeretnék, még szeretnék
jó lakója lenni,
s messze szökken. Az a távol
csillag-évezernyi.

Körötte egy lányt szeretnék,
hamvas-fehért, szépet
megtalálni, megölelni
azt a mindenséget.

Túl-világon énvilágom,
alig ott, mi nincsen,
örök-fehér kővirágom
szirmához segítsen.

          Kővirág, kővirág,
          tégy csodát, tégy csodát,
          párod nyílik közeledben,

          – elmúlásban, születésben
          fakassz zöld tavaszt nekem,
          s tedd élővé, Istenem.

Legutóbbi módosítás: 2014.03.11. @ 07:21 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.