Kép: Delacasse Bencze Erzsébet – Jégvirág /tükörfestmény
A fénylő vonatablakon lecsurgó párából szőttem ajkad remegő kontúrját. Mosolyod igazgyöngyei peregve gurultak szét az elmosódott dombok oldalán.
A látvány mulandó, absztrakt, tudatom konkrét, lelkem csatatere… Most hiába próbálom összerakni fényfoszlányból arcod, nélküled indul a vonat.
Mi tartja össze a szivárványt, hol van ragyogó fénynyalábja? Hol van szememből a prizma, mely arcod újra színeire bontaná? Hová tűnt az útmenti varázs zöldíves horizontja?
Legutóbbi módosítás: 2014.03.12. @ 05:00 :: D. Bencze Erzsébet
Mottóm: „Az alkotás arra való, hogy a lélekbe hatoljon és megérintse szeretettel.” (Jókai Anna) Szülővárosomban, Zalaegerszegen élek és alkotok. A Gondviselésnek köszönhetően három művészeti ágnak is hódolhattam: a zenének, képzőművészetnek és a költészetnek. Végzettségeimnek megfelelően nyugdíjba vonulásomig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-, biológia-, és énektanár dolgoztam. Alapító karnagya voltam a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórusnak (1991-1999). 2005 óta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több önálló és csoportos kiállításon szerepelnek alkotásaim. Gyermekkorom óta írok verseket, de csak 2007 óta jelennek meg folyamatosan írásaim különböző folyóiratokban, antológiákban és online irodalmi portálokon. Versesköteteim: Az ősz illata (2011, magánkiadás), Üveghang (2012, Krúdy kiadás saját illusztrációkkal), Túl közel ( 2019, Pannon Írók Társasága-saját illusztrációkkal) Még több rólam: https://7torony.hu/content.php?c=58873
Tartalom másolása nem engedélyezett!
Add 7torony Irodalmi Magazin to your Homescreen!
Add
A weboldalunkon a lehető legjobb élmény nyújtásához Cookie-kat használunk. Ha neked is megfelel az adatvédelmi nyilatkozat, akkor itt kellene elfogadni.ElfogadomAdatvédelmi nyilatkozat