Kép: Delacasse Bencze Erzsébet – Jégvirág /tükörfestmény
A fénylő vonatablakon
lecsurgó párából szőttem
ajkad remegő kontúrját.
Mosolyod igazgyöngyei
peregve gurultak szét az
elmosódott dombok oldalán.
A látvány mulandó, absztrakt,
tudatom konkrét, lelkem csatatere…
Most hiába próbálom összerakni
fényfoszlányból arcod,
nélküled indul a vonat.
Mi tartja össze a szivárványt,
hol van ragyogó fénynyalábja?
Hol van szememből a prizma,
mely arcod újra színeire bontaná?
Hová tűnt az útmenti varázs
zöldíves horizontja?
Legutóbbi módosítás: 2014.03.12. @ 05:00 :: D. Bencze Erzsébet