Nehéz álmaikból bizsergeti életre a fákat
a felhő-labdákat görgető szél,
görnyedt füzekről illan a bánat
méhek seregével játszik a fény.
A nárciszok vidám kisasszonyként
fürkészik egymás kalapját,
ha szirmukhoz egy boldog bogár ér
szerelmes álmukat sóhajtják.
Felkúszik a tavasz ég és föld közé,
s míg madarak szárnyán rebeg a vágy
zászlókat feszít a mezők fölé
az apadó könnyekről fecsegő szabadság.
Legutóbbi módosítás: 2014.03.15. @ 12:37 :: Lantos Tímea