Emberbőr-dob vagyok, s a dallamod,
rajtad ütem a lelkem, s láttam-od,
feszülő csontjaink el nem törnek,
slágert ad a szerelembe menőknek.
– Gyuri, akárhogy forgatom, keresem… nem jövök rá, mit is jelentenek azok a „képek” …
Emberbőr-dob vagyok, s a dallamod,
rajtad ütem a lelkem, s láttam-od,
????
lehet „csak” szójáték, de hát –játék oda, játék ide… ha valaminek nincs értelme, hiába a ritmus, a rímek…
Mosolygós furulya-szád csókol,- furulya-szád … ? Képzavar…
szemed szeglete is nekem bókol, – a szem…igen, az „beszédes”, de a szeglet… vajon mit mesélhet?
ölelkező vidámság, vezér város
diadalíve a tárt ifjúságod.
Talányos gondolatok szeretkeznek,
tüzes vágyra válaszolnak ütegek,
örökké tartó szenvedélyes kép,
béke napját sose lássuk másképp.
Szép…szép… akár lehetne szerelmes vers, akár… de ha túl nagyok kiáltasz, a szél belekap, és idő előtt elsodorja… mielőtt még bárki is… értené, érezné…
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:50 :: Radnó György