Az utcára lépve,
egy zúzó fényű reggelen,
a pacsirtákat elnyomva
ordítottak szemem felé
a tavasz melegébe pólyázott,
újszülött faágacskák
s a rügyek.
A kápráztató fény, zsivajukról
lepattanva, a házak falán,
betöltötte a teret,
a méhek zümmögve,
virágpor-táncot jártak
jókedvünk kaptárai felett.
(Győr, 1995.)
Legutóbbi módosítás: 2014.03.24. @ 07:27 :: Tálos Csegő