Nagy L Éva : még remélek

 

 

 

 

párnám alól

oly régen kilopták az álmom

nem maradt más

csak gyilkos magányom

lábaimra  béklyó vetve

számból a szó kirekesztve

eltemetve

arcomon szétfolyó alázat

nem kell több szó

nem kell magyarázat

nekünk menni kell

előre szépen

ahogy a fény

virágot bont a réten

megérezni hogy még élhetünk

nem

nem tévedhetünk

én még remélek..

 

Hitet

és

Hazát

Legutóbbi módosítás: 2014.04.08. @ 17:00 :: Nagy L Éva
Szerző Nagy L Éva 67 Írás
beköszöntő kip-kop megjöttem köztetek vagyok talán ha mást nem is egy verssort hagyok ’54-ben születtem a sors fekete árnya sikoltott felettem éltem életem fénnyel és árnnyal küszködöm ma is e cudar világgal mióta ősz szitált sokkal bölcsebb lettem tudom hogy mi fontos mit kell ma már tennem szeretni az embert nagy- nagy tisztelettel örömet szerezni mindezt tiszta szívvel poéták Ti jóságarcú társak fogadjatok be hát Isten oltalmával