ma ismét
a temetőben imádkozom érted
köröttem kísértet fák
kérgei foszlanak
felsikolt egy-egy virágcsokor
földszagú galambok repdesnek
szívem csodáért remeg
bárcsak megfognád kezem
a fák is velem sírnak
e fojtott fényben
az úton mellettünk
párás testű lovak
vonszolják életem szekerét
Legutóbbi módosítás: 2014.04.15. @ 17:22 :: Nagy L Éva