‒ Hová-hová, kisegér? – csattogta a seregély.
„Megyek szőlőt kapálni, sarjúrétet kaszálni!”
‒ Alkonyatra erődön kifoghat, ha eső jön!
„Ha időm lesz goromba, szaladok majd malomba.”
‒ Malomba, ej, kisegér?! Leshet rád karmos veszély,
kinek bajsza lisztes-tarka. Cirmos hághat a nyakadra!
„Lyukba bújok, akad száz ott, cirmosokkal nem cicázok!”
‒ De a lyukat mind betömték, s hány feni rád a tíz körmét!
„Engem nem fognak ebédre, surranok a padlórésbe!
Zsákot tucattal kirágok! Kacagom a macskaságot!”
‒ És ha ölyv vagy kánya lep meg, árnya mikor zúg feletted?
„Nem félek, még vén bagolytól sem a fényes teliholdkor!”
‒ Ez ám bátor, vitéz beszéd! És ha csapdát tesznek eléd?
„Dróttól fogam lenne vásott! Inkább sajtból szalonnázok,
mert kinek nincs éji mersze, ne vágyjon egér szerepre!
S ha futkos is, ne cincogjon padláson, se könyvespolcon!”
Elámult a seregély: mit se fél e kisegér?
Dicsérte is eleget, s csórt egy fürt szőlőszemet!
2014. április 1.
Legutóbbi módosítás: 2014.04.14. @ 18:00 :: Pásztor Attila - Atyla