Radnó György : Belső herceg

 

Feneketlen gondolatok taván,

szél mintás vizet rajzol a lét,

tükrén lustán ring a fáradság

megtűrt avítt csónakja,

csak friss harmatod csókja él,

hogy életre ébresztve dolgozhass

tovább, a boldogság-betevődért.

 

A magad belső hercege vagy,

koronádat el nem adhatod,

azt megkapja, akinek kijár,

ráhangolódsz, vagy belé mártod

a szelíd színes üvegcsempék árnyát,

hogy csukott szemekkel láttasd

elkerülni, a sötétség rideg szárnyát.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.04.06. @ 20:00 :: Radnó György
Szerző Radnó György 140 Írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...