Én innen nézem, te meg onnan,
és nem érthetjük ezt a falat,
vajon ki húzta közénk, hogyan,
mikor és miféle léha szín alatt?
Gyilkolni hogyan is tanított
testvéreket testvérek ellen,
ígérve, sorsod újraírod,
s hogy győzöl ebben vagy abban a jelben?
Emberség szava sem hallik át,
( sikolyhangnál magasabb a fal )
s néma tőrök élte fonalát
nyírják annak, aki még helyesen hall.
Itt mind egymás ellen harcolunk,
mégis hisszük: valamit védünk.
Idegenné dermedt nyomorunk
és mammonok nyalják fel csüggedt vérünk.
Már hiába is kiáltanék.
( nálunk fogyott el a kegyelem )
Halotti misét remeg a jég
iszonyba kövült, közönyös csendeken.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 11:57 :: Schifter Attila
