Tóth Zita Emese : Börtön

Szemem alatti karikákon

hullahoppozik a hétfő reggel,

a smink talán segít,

hogy úgy induljak el,

mint bármikor máskor,

hamis lendülettel.

 

És a napokkal nő a két karika,

ahogy növekszik a monoton rutin,

és mire vége a hétnek,

addigra

elavul az agyszint,

és hétvégre viszünk színt

abba a szürke homályba,

ami pont úgy néz ki,

mintha valaki lehányta volna

a járdát a harmadik emeletről-

szétzilált hétköznapok-

 

tudod, legtöbbször én is csak

a saját tudatalattim rabja vagyok.

Legutóbbi módosítás: 2014.04.10. @ 22:51 :: Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 147 Írás
'92 ősztől vagyok. 8 évesen kezdtem verset írni. Azóta is tart.