Anyám!
Mondd, milyen a szivárvány,
ha elül a hűs nyári zápor?
Szorgos kezedben a bú-ecset
nem fest már többé színeket,
arcod pírja is fakuló,
a sebes idő nem alkuszik.
Féktelen vad záporok
mossák el ajkad ráncait.
Enyhet-adó öledbe bújok,
nem vagyok bátor.
Anyám!
Mondd, milyen a szivárvány,
ha elül a hűs nyári zápor?
Sose láttam még.
Mindig hozzád bújtam,
szilaj villámok elől.
Nagy zivatarok jönnek,
s nem vagy itt velem.
Mondd, hová bújjak,
ha félelem gyötör.
Legutóbbi módosítás: 2014.05.02. @ 19:24 :: Kató Marianna