Böröczki Mihály - Mityka : Rózsafűzér

 

Egy összekapcsolt révület

a föld és ég között,

amire fölfűzöd ügyed,

egy Szűz Mária lelkület

a létezés fölött,

te morzsolod a gyöngyöket,

tíz kis szem ujjadon,

a nagy megállít, mint a rög,

a Miatyánk meg összeköt,

mint édes irgalom,

s így múlik-dobban öt tized,

tíz Üdvözlégy a szánk,

s meglélegezteti hited

egy újabb Miatyánk,

rosarium, szent olvasó,

a hitt keresztvetés,

tizenkét csillag közt a szó,

nincs Máriához fogható

irgalmas szenvedés,

s jámbor, ki óvod lelkedet,

csak mondd igaz imád,

az Isten bizton van veled,

ha illan majd az életed

a messzi űrön át.

Legutóbbi módosítás: 2014.06.02. @ 06:27 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.