M. Laurens : Admonitum

M. Laurens
ADMONITUM
(intés)
 
Ne higgy a nyálas-nyájas Olvasónak,
ki negédesen áradozik rólad,
miközben úgy hiszi csak gyenge báb vagy,
s legyint, mikor nem látja csak a hátad.
Ne is várj tőle megértést: semennyit.
Soha nem értett soraidból semmit.
Öröm – fájdalom, értéktelen – becses,
születés – halál… Aki ily felszínes;
jobb is tán, ha nem tudja, mi elől fut.
 
De higgy: a csendesen bölcs Olvasónak,
Ki tudja, hogy a szó hegyeket mozgat.
Bár lehet, hogy nem ma jő el az a perc,
de a szavak által szebb álmokra lelsz.
Mert szegény az, ki vágyakozni sem tud.
 
***
  
Mózes 5. könyve 33/29:
“Hízelegnek majd ellenségeid, és te azok magaslatán lépdelsz.”
  
Pest-Buda 2014. június 14.
Legutóbbi módosítás: 2014.06.17. @ 14:00 :: M. Laurens
Szerző M. Laurens 227 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )