Marthi Anna : kutyafüle

Gondoltam, felzárkózni nyitottan

sokkal jobban lehet. Kalmárok

barátsága is kellett, hogy mára

Casanova rejtélyes szerelmei

közt elérhetetlen múzsákkal

együtt teremtsem szerelmemet.

De nem közösködés a líra, csak

drog. Lelket emel, szít fegyelmet,

olykor megajándékoz életvíz ízzel,

mikor szenvednek a vágyliliomok.

Betartom az alkotóm adta diétát, 

az a fondorlatos múzsa leszek,

titkaimmal, barátként, tanulni

szeretném Casanova, szeretni

hànyféle módon és szóval lehet.

94-ben könyv e, 

Legutóbbi módosítás: 2014.06.25. @ 09:08 :: Marthi Anna
Szerző Marthi Anna 1359 Írás
lélekbúvár lennék mint oly sokan "Kinézek a térre, és ott ég a fájdalom, a szerelem kísérteties varázsa. Félbemaradt lángolások mögött jössz, a bőröd is csak árnyék egy sehova-úton; arcod a nézés dadogása, ismeretlen kerülők a személyes veszteségek körül - kezeddel intsz, már nem is nekem, a szubsztanciálisan felfoghatatlannak, annak, amitől egy másik sors mindig másik sors marad. Rámvetülsz, rád vetődöm. S mindenünk odaadjuk ez érintő, kósza integrációért a tér s a szívek nagy zűrzavarán át. Valamikor féltem volna tőled, féltem volna, hogy elhagysz, s egyedül megyek az utcán anyagtalan csillagokkal szívem programjaiban. De most már tudom, ez nem csőd, és nem is bánat. Hanem a szabadság részletei. S fel kell nőnünk bizonyos szépségekhez mindenáron." Pardi Anna: A távollevő és az utak