Ugyanaz a vonat,
mint minden nap,
ma mégis másképp hat
rám
ez az egész.
Megáll az ész!
Megszokott arcok jönnek sorban,
valami mégis…
másképp van.
Mások a tekintetek,
mindenki rám nevet.
Mi történhetett?
Mosolyog a világ.
Az én világom,
melyben őket is boldognak látom.
Legutóbbi módosítás: 2014.06.29. @ 06:24 :: Varró Brigitta