Még emlékszem, egy hosszú nyáridőben,
nagy hír vert izgalmat a gyerekfőmben,
hogy zökkenőmentesre flaszterozták
a szomszéd falu főútjának hosszát,
a nap a nyarat izzasztotta éppen,
egy nyűtt kerékpár volt a segítségem,
bősz jó kedvemben titkon vettem rajtot,
jaj, messzi volt, de ördög vérem hajtott,
elpilledődtem, mire odaértem,
de kergetett a lábam és a vérem,
és mint aki a mesekönyvbe látott,
úgy próbálóztam meg a furcsaságot,
az út büdös volt, túl sima, meg tiszta,
de addig gyötöröltem oda-vissza,
míg visszaszóltak kedvemnek a lábak,
a hazatérés lassú volt és fáradt,
csak köves utunk bánkódott helyettem,
az új száguldást mégis megszerettem,
de azt a merszet ma is visszaáldom,
átbicikliztetett a nagyvilágon.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:06 :: Böröczki Mihály - Mityka