Sikátor
Koosán Ildikó
ma kerek a hold, tetők közt
ismerős pályáját járja,
sikátorárnyakat füröszt
lomhán a nyáréjszakába’
de semmi az, vén utcalányok
ezüst szoknyát viselnek ekkor,
megáll szél, egy ősz csavargó
tüzel a késő indulattól
kapualjmagányban, tettre kész,
cigifüst jelez egy balkonon,
/lehetne alkalmi filmbetét,
vagy főcím a mozivászonon;/
lámpacsonk srtázsál még amott,
kidobták kővel, megvakult,
pár éji lepke kujtorog,
míg mások érdektelenbe fúlt
szeretkezést idéznek vissza,
ha ismerős sarokkoppanás
ejt vérző karcolást a múltra;
egy részeg dűlöngve megy tovább.
Szombathely, 2014. július 9.
Legutóbbi módosítás: 2014.07.09. @ 06:26 :: Koosán Ildikó
