hol vannak olykor az angyalok
ha rajba állnak a hulló csillagok
és csapódnak a rémült szemekbe
repeszei a sorsnak
jelented alássan
retinám tépve
világtalan rogysz térdre
tiport szirmok közt fájdalom hörög
zúgó keselyű sereg köröz
lövészárokban görnyed
a viseltes had
és vedlik az élet
angyalbőröket
rongyos menték alatt a rettegés kuporog
és zokog
zokogva szórja fészkéből a halált
mi lenne ha a pillanatot megállítanám
és eléd teríteném házad pázsitját
hoznám a kerti csapot
melyet most zár el asszonyod
a nyikorgó kiskaput
és az ösvényt mely fiad elé fut
hoznám neked
csak ne szórd a halált
már lőporfüst a torkokon
és szivárog tovább
lomhán
az abrakolt félelem
árokba szorult a förtelem
mi lesz veled te rongyolt félteke
ha vérben áztatod a veszteglő időt
hallod
nyüszít már a csicskás világ
hol vannak ilyenkor az angyalok
kitárom ablakom
miféle emlék szövi zavarom
vagy álom ez hogy látni véllek
angyalbőrben
ragyognak rajtad a csillagok
nézd szépunokád az udvaron
épp most nyitja a kerti csapot
Legutóbbi módosítás: 2014.07.13. @ 13:26 :: Lucskai Vincze
