Nem “álmodom egy nőről, akit nem ismerek” –
mi volt az, miről ma bizton többet tudhatok?
Tegnap még halhatatlan voltam – tudtam – akkor,
ma már ennyire se telik, amit tudhatok.
Mindegyik mának megvan a maga igéje,
szavakba lép, ami addig néma folyamat –
megcsodáljuk magunk az elcsöndesedésben,
de hisszük, hogy lesznek még megírni jó szavak.
Fiam volt, akár Istennek – de neki csak egy
(meg a többi), de nekem három, s nem találom,
kezdem érteni a mesét: kilencvenkilenc
s egy bárányt – de itten a pásztor veszik el,
s nem találsz rablókat, farkast, se tanulságot.
Nem álmodok: élek, próbálok, s ez nem álom.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:14 :: Petz György