Jazz
Húr peng, érc recseg,
dob dobban, klarinét sír,
ritmus énekel.
Magyarként
Parányi népem
nagyságán át semminek
érzem magamat.
Kicsiben
Cseppben a tenger.
Így látod egy tettedben
egész életed!
Gyerekjáték
Mosoly önti el
arcodat, ha gyermeket
játszani látsz.
Pillanat
Mint egy illatos
pille hull le a földre
a rózsaszirom.
Intés
János bogarat
meg ne ölj! Mert Isten fénye
alszik ki vele.
Álmodtam
Az est árnya a
csend lebbent szobámba és
lágyan betakart.
A sötét piktor
Az est korommal
fest. Holdsugárral fényt ad
a lényegesnek.
Majd
Létem – mint évek –
percekké, porrá, magam
emlékké válok.
Játék
Pattog a labda
apró kéz ami kapja:
gyermekem játszik.
Szomjúság
Éget a hőség.
Csillanó víz a vágyam,
harmatos pohár!
Lepketánc
Élted csak röpke
lepke röpte! Élj hát, mert
lehull a hímpor!
Harangszó
Hangja széllel száll.
Kíséri születésed,
És temetésed
Emlék
Ó, gyertyalángok!
Ó, szerelmek! Égtek még?
Éltetek boldog?
Fáradok
Fáradok. Messze
Még a megváltó halál.
Meddig kell bírnom?
Természetes
Éltem éltedbe
Fonódik: természetes,
Mint a légvétel.
…és vége!
Minden gyerekem
Helyét, párját találta.
Rám nincs már szükség!
Édesapám képéhez
Kopott fotódba
Bújtan rejted jövőm
Csak múltból nézel
Lányaim…
Lányaim látva,
Bajaim elfeledem,
Gondom nevetem.
Hála
Köszönöm, Uram,
Hogy ajándékom ez a
Három csodás lány!
Sínek
Sínpár alattam
Lányaimtól visz haza.
Már fáj hiányuk!
Sínek II.
Zakatol, pattog,
Repít a vonat. Minek?
Újabb magányba?
Karácsonyom
Nekem most három
Leányt hozott a szent éj.
Köszönöm, Uram!
Legutóbbi módosítás: 2019.11.12. @ 14:54 :: Placskó Lajos
