Bakos Erika : Nélküled őszök

 

 

Aznapi kakaónk régen hidegre hűlt,
nem eresztettelek… Ma gyötör hiányod,
csak lassan oldódik a görcs. mi rám feszült,
nehezen élem a magány-világot.

Őszködök terülnek odakünn a rétre,
már nem érkezel… Valaha a szemedben
ragyogott a föld összes fekete érce,
fénye mind az enyém volt… rég eltemettem.

Átjár a teljességből kimetszett érzés,
nem álmodnak egy veled-jövőt az álmok,
lelkembe vésődött a nem jössz többé, és
mégis, fáj elfogadni az igazságot.

 

 

(Kép: Thorma János – Ősz Nagybányán )

Legutóbbi módosítás: 2014.08.27. @ 18:12 :: Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.