Fotó: metropol.hu
(Ludányhalásziban)
Éppen pápa saccolósat játszadoztam, amikor a hosszan nyújtózó falu
gerincén megpillantottam az egész világegyetemet és a plébánia elé
érve egy marék kavicsban a Földet. Sikerült felfedeznem a Himaláját
egy fehér kődarabban és a Mariana-árok is a helyén volt a Mars-sík
közepén, aztán emberekké változott szememben minden kavicstöredék.
Láttam termetre kisebbeket és nagyobbakat, láttam sötétebbeket és
világosakat, de a legnagyszerűbb talán az volt, amikor az ujjbegyemről
integetett felém a pápa, akit beleképzeltem egy csillogó üvegszilánkba.
Legutóbbi módosítás: 2014.08.02. @ 17:00 :: Kőmüves Klára
