Számomra ő inkább B.E.M. apó. Gondolatai pedig toronyiránt halhatatlanok.
Nézzük a dolog jó oldalát: gondolataink kölcsönös megismerését nem szükséges találkozásainkhoz, vagy időhöz kötnöd. Csak be kell kapcsolnod a számítógéped ahhoz, hogy meglásd, mit írt neked például a nagybátyád. (Ha éppen nincs kedved az olvasáshoz, akkor azt tetszőlegesen halogathatod.)
Számos mese, vagy játékfilm kezdődik úgy, hogy fiatal hősünk az otthona valamelyik ritkán látogatott tároló helyiségében — az óságok rendezett világában — régi játékokra bukkan. Ilyen hálás keretek közé helyezik a történeteiket a forgatókönyvek írói. Most valahogy én is így jártam, mikor fölkapaszkodtam a padlás létráján. Tudod, hogy van ez! Évente egy alkalommal lehet lomtalanítani.
Többnyire ilyenkor határozzuk el, mire lehet még szükségünk, egyáltalán. Hamar eldöntöttem, hogy mekkora romhalmaztól veszek végleg búcsút. A játékok viszont a gyengéim. Nehéz szívvel szabadulok meg tőlük, ha arra gondolok, mennyi örömet okoztak a családban. Ezúttal egy porosodó búgócsigára lettem figyelmes. Mikor kipróbáltam, elégedetten konstatáltam, hogy kifogástalanul működik. Még rajta lifegett néhány kerületére ragasztott, apró nehezékkel ellátott papírszalag, amivel annak idején demonstráltam a centrifugális erő játékát. Ezen magyaráztam el, hogy miért van olyan sok tengervíz az egyenlítő tájékán. Vagy: ha a Föld forgási sebessége csökkenne, akkor ezek a tengerek elhúzódnának a sarkok felé, számos lakott terület hízását ünnepelhetnénk, más szárazulatokat viszont könyörtelenül maga alá gyűrne a szétköltöző vízözön.
Kacattá lett ez a szerkezet is, amihez produktum gyanánt, áruként juthattunk hozzá annak idején. Emberi tevékenységként a gyártás nyilvánvalóan alacsonyabb rendű a teremtésnél. Például ez a búgócsiga minduntalan leáll, amint veszít a perdületéből. Addig kell működtetnünk, amíg játszani szeretnénk vele.
A teremtést nagyon leegyszerűsítve úgy is el lehet képzelni, mint szakadatlanul megismételt gyártást, mely végtelenül kicsiny időközönként történik és az univerzum összes elemét a pillanatnyi mozgás- és minden egyéb állapotában — kiváltképpen kölcsönhatásaiban — újra és újra felépíti. Nem szívesen írok le olyan számszerűségeket, amikről még nem tanultál az iskolában, de ez nagyon érdekes adat. 10—²9 (tíz a mínusz huszonkilencediken) másodperc!
Kiváltképp nehéz lehet elfogadnunk azt a tényt, hogy egy levél, amelyet megbillent a lenge fuvallat, akár egyedüli okozója lehet annak, hogy miatta az egész mindenség pillanatról pillanatra újra teremtődjön. Mégis ez valahogy így történhet, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni, elnagyolni semmiféle változást. Jól látható, hogy a természet folyamatai nélkülöznek mindenféle jelentőség szerinti rangsorolást. Meglehet, ezt túl bonyolultnak gondolod.
Akkor nézzük csak a szűken vett otthonunkat, a naprendszert. Például a benne működő perdületek és a keringési pályák rigorózusan őrzik az állandóságukat. Ez pedig nem lehetséges egy üzemben tartó, eltökélt folyamatosság nélkül, ami a teremtés egyik lényegi velejárója. Viszont ez szolgálhat egy összetettebb téma bevezetéseként, ami meghaladja ennek a levélnek a kereteit.
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:48 :: Meyer József
