Goromba szakácsok dugják a szeretőmet,
pedig a Lázárnak lassan szaga lesz,
csak nekem nem mondja senki, kellj föl és járj!
mert én nem járom akárki táncát.
Kiszól a Színkörből a zene,
de nekem már nincs több esélyem,
elköltözött a hazám a fejem fölül,
látom, ahogy a sok barom örül,
hogy nincs „borom, hazám, se feleségem”.*
Rothadt sellők halszagú szemérmén
döglenek a ragasztott mű legyek,
s még azt mondja a skizofrén direktor
fontos, hogy hazámhoz hű legyek.
Húzd rá cigány, fröcsögjön a nótánk,
Pénzért baszunk eztán nem hitelbe!
Mit ér a gond kenyéren és vizen,**
Van itt bor, csak essél szerelembe!
Hej, szakácsné, ma este kefélünk,
nyeld le bátran, akkor is ha karcos,
mindent bele kedves, egyszer élünk,
minden kurva lelkes osztályharcos.
Nincs hazám, borom, se feleségem,*
Szakácsok dugják a szeretőmet,
A Lázár már be van balzsamozva,
a magas fák sem az égig nőnek.
Figyelj te is, maradj csendben és várj,
amíg azt nem mondom, kelj föl és járj!
