Vajdics Krisztina : Szól a szó

Zengő

 

Lágyan zeng a levegő,

a hang rezeg vagy az idő?

Zongora akkordja száll,

húron ring a vonó, zihál.

 

Itt ülünk, te meg én,

hallgatjuk ezt a zenét,

a perc most végtelen,

csend pereg át szívemen.

 

Velünk ballag a szél,

s ha az éj néha sötét, mi nem

félünk, hiszen… minden nap

újra meztelen. 

 

Minden nap újra meztelen,

új dallam sír, fénye dereng,

bennünk hallgat a szél,

nem félünk, nincsen sötét.

 

Halkan suttog a láz,

a téren fehér hó szitál,

én nem félek, itt vagy

velem, szól a szó, 

 

cseng-bong a szívem. 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.08.25. @ 19:28 :: Vajdics Krisztina
Szerző Vajdics Krisztina 122 Írás
1966. március 14-én Miskolcon születettem. Gyermekéveimet Debrecenben töltöttem. A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban érettségiztem, majd a nyíregyházi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakos hallgatója lettem. Az írás szenvedélye vezetett a nyíregyházi Krúdy Gyula Újságíró Akadémiára, ahol újságírást tanultam. A helyi napilapokban jelentek meg első tárcáim, portréim, interjúim. 2008 karácsonyára jelent meg Neked írtam című verseskötetem, mely 42 verset tartalmaz. 2008-ban részt vettem a Magyar Író Akadémia írói kurzusán. 2012-ben szerkesztője, lektora lettem az Élő Költők Könyvklub kortárs irodalmi portálnak. Ebben az évben jelent meg Szökőangyal című novelláskötetem, második verseskötetem Szó születik címmel 2013 karácsonyára készült el. Az írás számomra levegővétel.