Ahogy az éjszaka omlik a tájra megjelensz előttem. Újra s újra mellém álmodlak és megteremtelek, mint Isten az eget. Végtelen vagy, éteri lágy zene, körülötted felsejlik a kép, a vágy, a test és minden ami szép, minden ami szerelem, most bennem hevül. A szobában őrjítő a csend, csak az agyamban zakatolnak gyönyörű melódiák… Egy mozdulat, egy rezgés, egy dal, az itt felejtett illatod, mind, mind vadul tépkedik a lelkemre varrt szoros csadort. Ám előtted pőrére vetkőznek sejtjeim, tudom Te látsz és érzel, mégis lassan eltűnsz az éjjel, miközben a hajnal fénye rámvetül. – Fázom, már régóta…
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.
Tartalom másolása nem engedélyezett!
Add 7torony Irodalmi Magazin to your Homescreen!
Add
A weboldalunkon a lehető legjobb élmény nyújtásához Cookie-kat használunk. Ha neked is megfelel az adatvédelmi nyilatkozat, akkor itt kellene elfogadni.ElfogadomAdatvédelmi nyilatkozat
