Jázminok szirma véres, alkonyat harapja az eget, bíbor-rózsákra megalvadt éj tapad, tövise szúr, nem vagyok veled. Verseket hullajt a jelen és Isten tenyerén remény, bennem van hinni-akarás, mégis fáj némely költemény. Jázminok szirma fehér, mind egy-egy csillag éjjelente körbefon szorosan, egy-két itt felejtett illat. Fekete ruhámon foszlás, krizantémokat virágzik az ég, még itt vagy, mikor a hajnal csordul, előttem mindenütt szakadék. Jázminok szirma fényben, hányadékát szórja szét a nap, s miközben belehullok a mába csendesen, te magamra hagysz…
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.
Tartalom másolása nem engedélyezett!
Add 7torony Irodalmi Magazin to your Homescreen!
Add
A weboldalunkon a lehető legjobb élmény nyújtásához Cookie-kat használunk. Ha neked is megfelel az adatvédelmi nyilatkozat, akkor itt kellene elfogadni.ElfogadomAdatvédelmi nyilatkozat