ZENGŐ
Evokáció: Liszt azonos című zeneművére
E dallamokra újra visszatérnek
a holtig vágyott, szép, szerelmes álmok.
Ha meglelhetem dalban, verszenében,
ez álomban már végleg maradok.
A zene az, a vers ritmusa nékem,
ami álmodásból élni visszahoz.
E vágyódásban néha kínnal égek,
mely sok más földi vágyat eloroz.
Sorsomnak a metrum örök része már.
S ha fáradtan majd végső útra térek,
és szívemért csak koldus-érdem jár,
elringat e dallam szenvedéllyel,
e határtalan, áradó zenével,
s ez a dal lesz szerelmünk teteme.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:50 :: Gősi Vali
