Jagos István Róbert : Záróra Táján

Zalán Tibornak a hatvanadikra…

 

A riadalmat csak játszani lehet,

ha már őszbe hajlik a fej

s ha csontokról mállik a hús.

A „mindennek ára van”

hatványozódik, akár a fehér

abroszon a vörös fény,

ha ez a kései nap átég az utolsó korty boron.

A pincérek már pakolják a székeket,

és nekem még nincs kedvem

menni. Még maradnék az emlékezetnek.

Talán rám köszön még az ajtóból kimenet.

A tányéron maradékom

– megrágott szavak csontjai.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.09.17. @ 11:02 :: Jagos István Róbert
Szerző Jagos István Róbert 161 Írás
A nevem Jagos István Róbert. 1974 tavaszán születtem. Életem nagy részét Hódmezővásárhelyen éltem le (34 év). Elég korán, 1989-ben 15 évesen kezdtem el verseket írni. Ez a lendület 1998-ig tartott. Szűk tíz év után újra neki fogtam a rímfaragásnak. 2008. óta már prózákkal is próbálkozom. Ugyanennek az évnek őszén, a Csokoládéház című versemmel, bekerültem a ÀžLírikus képzelgésÀ pályázat döntősei közé. Alkotásaim megtalálhatók több országos irodalmi portálon is. Több mint egy tucat antológiában szerepelek mint szerző. 2010-ben Kárász József díjazott lettem, ami által felkértek a Kárász József irodalmi Kör alelnöki posztjára, illetve a Dél-Alföldi Művészeti Kör alapítója és elnöke vagyok. Irányításom alatt az utóbbi kör köteteket is jelentet meg. Egy saját kötettel rendelkezem, melynek címe: Made in az idők hajnalán. Most tavasszal készülök megjelentetni a másodikat ami a Félresértett szavak címet viseli. Verseim ajtók. Bennük és általuk újraéledek - élek újra. Oldok és kötök - megtartok és elengedek. Pillanatot, indulatot, vágyat, szerelmet és gondolatot. Életet és halált. Büszke esendőként vagyok ember, férfi és magyar.