Mi lenne, ha
csak úgy, egy pillanatra
mellém bújnál reggeleken,
s hátamra takarót húznál,
nem hagynád, hogy fázzak.
Mi lenne, ha
picit átölelnéd testemet
a hajnalokon karjaiddal,
csak úgy, egy pillanatra,
s egy apró csókot lehelnél
lüktető nyakamra.
Mi lenne. ha
néha visszajönnél,
vagy ha velem ébrednél,
mert maradhatnál nálam,
csak úgy, hogy betakarjál,
mindig meztelen a hátam.
Legutóbbi módosítás: 2014.09.14. @ 11:04 :: Kató Marianna
