Nagygyörgy Erzsébet : Elviszlek

 

 

 

Paplan alatt hallgat
a régi ölelés,
lelkembe belevés
téged, mohó ajkad. 
 
Még féltőn őrizlek,
s tegnapok felajzot
gyönyörén kihajtott
virágként elviszlek.
 
Elsárgult naplómban
szerelem bujdokol,
ez az édes pokol,
amiben csalódtam.
 
S egy unott hajnalon,
csendesen reszketnek 
a szívemben rekedt,
bűnbánó angyalok.

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:54 :: Nagygyörgy Erzsébet
Szerző Nagygyörgy Erzsébet 166 Írás
Kedves Szerkesztőség, és Tagok! Köszönöm a bizalmat, és igyekszem rászolgálni. Irodalmat kedvelő, verseket írogató, ember vagyok. A lírai hangvételű írások állnak közelebb hozzám. Szeretem érezni, ahogy a vers homokszemei peregnek az ujjaim közül... Nagygyörgy Erzsébet