P. Tóth Irén : Elena Liliana Popescu: Szerelmi dal

 

 

 

A Csend asztalánál ülve

egy ismeretlen királyságban,

a költők friss Kenyérrel

kínálnak,

mit meglocsolt

az Égi harmat.

 

Holtak a holtakkal, mondják,

és élőkkel az élők!

De jól tudjuk-e,

hogy kik a holtak

és kik az élők?

 

Egy Költővel több

odaát…

Itt egy Költővel

kevesebb.

 

Mikor a Csend

királyságába tart,

a Költő itt hagy

nekünk egy ismeretlen

szerelmi dalt…

 

 

CÂNT DE IUBIRE

 

Aşezaţi la masa Tăcerii

în regatul necunoscut

Poeţii frâng pentru noi

pâine curată

stropită

de rouă cerească.

 

Morţii cu morţii, se spune,

şi viii cu viii!

Dar ştim noi oare 

care sunt morţii

şi care sunt viii?

 

Un Poet mai mult

dincolo…

Un Poet mai puţin

Aici.

 

La plecarea

în regatul tăcut

Poetul ne lasă

un cânt de Iubire 

necunoscut…

Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:16 :: P. Tóth Irén
Szerző P. Tóth Irén 199 Írás
Én Szemeim - csukott ablakok, pilláim - leeresztett függöny. Füleim - süketté lett falak, életem - csendbe burkolt börtön. Nem mondhatom el senkinek a titkot... Ne tudjon rólam senki, semmit. Született, élt, meghalt - talán csak ennyit.