Seres László : Mennybeszökő füstjel

2014.09.14. Seres László Vers 12
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Virágok nyílnak lelked
kertjében, ha jó vagy.
Így navigálta anyám 
úton a hajómat
szivárványok, tűzfelhők
közt amerre jártam.
Sokszor elsüllyedtem én,
míg haza találtam.

Ma is áldom, ez éltet 
maró könnyezüsttel, 
a szó, a „légy jó mindig” 
mennybeszökő füstjel 
intő mementóként,
s örökre fennmarad, 
míg foglyul ejt a fény,
s elföldel a nap.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.09.14. @ 14:42 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.