Bakkné Szentesi Csilla : Széljárás

 

 

Szövögeti hálóját az este,

ma könnyű szellőt vendégségbe vár,

lombok hegye mozdulatba rebben,

épp pókfonálon hintázik a nyár.


Minden ősszel új erővel éled,

s ha télbe fordul, alszik a határ,

havat kavar, repdes földön, jégen,

hogy tavasz hátán verjen majd tanyát.


Dudorászik estike szoknyáján,

ha kótyagosra részegül a szél,

átbucskázik néhány alvó talpfán

és elszáguld az évszakok fején.

Legutóbbi módosítás: 2014.10.25. @ 19:00 :: Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.