Bakos Erika : Elcsendesülve

Zengő/zene

 

 

Rekviem szól csendes fájdalommal,
kottára vésett utolsó dal…
Létpercek peregtek, mint a gyöngyök,
a halál új, s újabb testet foglal.
Csontokra szikkadt ujjak
hamvakat szórtak, emlékektől
már nem szabadul a tudat,
mert beteggé tesz a hiányokból
fakadó bűnös indulat.
– Én most csönd vagyok Uram,
kőre dermedt némaság,
sok ezer gyertyafényben
bánat, minden könnyben láng,
s minden lángban lélek.
Sírhantok kopjafáira
neveket rótt fel a végzet.
– Nem halljátok a hívó hangokat,
imák hangját a szél viszi -hiába,
csak az eget varrják éppen
hollószín ruhába…

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.10.29. @ 17:28 :: Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.