Már érzem ízét a tavasznak,
Már tárulkozik a sok akác,
Már behatol szívembe a fény,
S fagyos mosolyomba olvadás.
Már nevet bensőmben a magány,
Ízzik nyelvemben édes szózat,
Kivirul újra ifjúságom,
Már templomharangokat kongat.
Beteltem újra Istenemmel,
Már nem érzem zsigeremben azt,
Már távozott belőlem a tél,
Álmatlan imát már nem fagyaszt.
A rét is szebb az én szememben,
A hajlékom is már színarany,
És hajad, ha előttem lebben,
Már nem félek odaadni magam.
Legutóbbi módosítás: 2014.10.04. @ 16:31 :: Bálint Szilárd
