Pöttöm kutyus hírhedt vadász,
a tyúkoknak csak hadonász,
kergeti mind nyakra-főre,
mindegyikük retteg tőle.
Ijedtükben nem is tojnak,
jó messzire eliszkolnak,
gazdasszony nagy bánatára
esély sincsen rántottára.
Mérgelődik a ház ura:
Mit művelsz te csibész kutya?
Ne a baromfikat zargasd,
róka komát kell, távol tartsad!
Nem tudod, hogy mi a dolgod?
Földbe verem mindjárt orrod!
Hogyha nem lesz itthon csibe,
később nem jut reggelire,
nem lesz, ami nagyra nőjön,
az asszonyka miből főzzön,
mi kerül a húslevesbe?
Szégyelld magad, te kis beste!
Lógó orral baktat kutyus,
itthon ő lett az új mumus,
messze kerüli a gazdát,
ki jól elkapta grabancát.
Átgondolja, hogy mit vétett,
baromfit kergetni vétek,
tyúkólaknál silbakol,
a ravaszdi meglakol.
Pöttöm kedveli az új mókát,
elkergeti róka komát,
büszkén jelez a gazdának,
leülnek, s jót vacsorálnak.
2014. 10. 18.
Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:21 :: Király Attila
