M. Laurens : ITTHON-KÜLHON

 

 

Gazdag ember dolga a pénzével hálni,
Zsebe ha megfájdul, mások szokták bánni.
 
S ha másokét kisöpörte már tisztára,
Nem várja a szegényt többé puliszkára.
 
Ma külhonban vagyon magyarnak vigasza,
Hol dús fű vár a dolgos kezű parasztra.
 
Ott rozsda nem mar kaszát és nincs gyanú,
Likas tenyér, üres torok, vagy testvérháború.
 
A külhoninak is megvan csínja-bínja:
A saját mezején megvan néki kínja.
 
Sokat kell kaszálni, kell béres alatta,
Elkél itt a magyar, ki otthonát hagyta.
 
Jó kaszája éles, s tenyere is széles,
Megbecsült emberként juthat a pénzéhez.
Sok dolga van néki, akár a gazdagnak,
Ingyen vacsorát ott; egyiknek se adnak.
 
( 2014. október 4.)
 
Legutóbbi módosítás: 2014.10.16. @ 16:12 :: M. Laurens
Szerző M. Laurens 227 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )