Ez a tehén itt Frederika.
Gyötri valami vézna-kórság,
Bokáig áll a trágyalében.
Ez az ország itt Magyarország.
Garázs és fészer vakolatlan,
Hajléknak épült, maradékból.
Keréktelen traktor kormányán
Megtépett kakas kukorékol.
Gazdasszonya leszázalékolt,
Élettársa öreg, fogatlan,
Átordibál a szembeszomszéd,
Mocskos pofájú, faragatlan.
Vállalkozzatok proletárok!
Ez az út névtelen utca,
Csúfos nevén, a Dagonya.
Ide az isten hálni jön csak,
Kalászra nő a babona.
Innen lucerna és gyümölcsös:
Ringló barackfa véges-végig.
Nem is járnak ki permetezni
(ellopják, ahogy beérik).
Ide nem jön már napraforgó,
Eladták szarér-hugyér,
Épül a terminál, a kargo,
Az is csak kolduskenyér.
Vállalkozzatok proletárok!
A műúton túl, az már az erdő.
Szénégetők boksája füstöl,
Arcbőrük fekete a széntől,
Szakálluk is széntől ezüstöl.
Akár a szú, a fából élnek,
Szürke por marad utánuk,
Füstölt kolbász illatú erdő,
És a Kerek-hegy oldalán lyuk.
Ez az úr Szamarastóni,
Két kecskével, három szamárral,
Önjelölt falubolondja
Sub auspiciis tanári diplomával.
Vállalkozzatok proletárok!
Legutóbbi módosítás: 2014.10.19. @ 19:26 :: Neogrády Antal