Talán fáradt, talán alszik?
Kuszált haja párnán hajlik.
Teste félig kitakart, belül
pihen, álma ring, aludni tér
napra nap a szomorú panasz,
minden sziszegő szilánk,
ami bánt, ami bánt.
Álma lassan, szórva száll,
mint a nyár, mint a nyár.
Így pihen a párnán vágya,
nem keveredik vitába, éjre
hajló álompára. Teste félig
betakart, szusszanása hangmeleg,
finom keze lelkén pihen,
s az éjszaka burája
védőszárnyat von rája.
Halkan kattogó szívverés,
halkan illanó lüktetés pumpálgatja
a friss vért, hogy majd holnap,
ha virrad, újrakezdődjön a nap…
hogy majd holnap…
ha virrad, újrakezdődjön a nap.
Talán fáradt, talán alszik?
Kuszált haja párnán hajlik.
Teste félig kitakart, belül
pihen, álma ring, aludni tér
napra nap a szomorú panasz,
minden sziszegő szilánk,
ami bánt, ami bánt.
Legutóbbi módosítás: 2014.10.16. @ 18:00 :: Vajdics Krisztina
