Bakkné Szentesi Csilla : Nem hamvadó

Zengő, zene

 

Még visszanéz 

és int egy láthatatlant

a füstlepelbe burkolt pillanat.

Így száll el múlt,

jelen,

s a holnap 

csak másnak hozhat újabb harcokat.

Zsebkendőben fájdalmat gyűrkészünk, 

ha a porcelán Időtlen széttörik,

és a csendbe metsző 

bús orgonahangok

mellkasunkba hiányként hasít’.

A könnyekből

lassan emlék sarjad,

és minden perc majd 

újjászületik.

Hisz tudjuk mind, az

meg sohasem halhat,

akit újrarajzol elménk 

és a hit.

 

*

Lacrimosa – https://www.youtube.com/watch?v=k1-TrAvp_xs 

Legutóbbi módosítás: 2014.11.01. @ 11:21 :: Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.