Szerelmemet annyiféleképpen
Elmondhatom neked:
Ha akarom dús rózsát tűzök
Ablakodba, s kezed
Lopva megérintem míg utánanyúlsz,
És tartom amíg elhullsz
Két karomban tétován,félénken,
Szemed fényét békésen
Rajtam tartod egy csók ízéíg,
S ott hagyod feledésíg.
Én nem teszek semmit,csak állok,
Érzem,hogy illatod
Szétárad mindenhol,megéget,
Kábán nézek elébed
Miközben te reámdőlsz enyhén,
Szívszorítva,gyengén
Újra számhoz ér bódító dús ajkad:
Gyönyör-ízű harmat.
Ha akarom kebeledre hajtom
Márvány színű lantom,
Énekelek néked szerelmes meséket,
S amíg én regélek
Kezed összekulcsolnád enyémmel,
Vágyódó tenyérrel
Hullanék tehetetlenül porba
Ismét csak dalolva,
Játszanék aranyló hárfámon:
Mézízű csókodon.
Kibontanám szép,szivárvány hajad,
S ámulnál te magad,
Hogy érintésem szerelmed szítja
És magába beissza.
Most elült a napnak szikrázása,
Szívemnek új hajtása
Kivirágzik holnap virradóra:
Ajkam,mely vágyik rád,
S csókodra.
——————————–
Kedves Szilárd, az olvasót nem szabad kizárni a versből. Egy írás nem szólhat egyetlen emberhez, egy szerelmes versnek az összes lányhoz, nőhöz, asszonyhoz kell szólni és az összes fiú, az összes férfi hangján. Ez a szöveg lánykabűvölő felsorolás maradt. Rímelni kevés.
Naplóba javaslom. NHI
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:50 :: Bálint Szilárd
