Zengő/zene
Kép: Michelangelo – Piéta
Kép: Michelangelo – Piéta
Megteltem bánattal…
A szív túlcsordul, holtra rándul.
Súlytalan lélek végtelen síkján
megkövült, néma fájdalom.
A sors beteljesült…
Könnyeimben ázik a világ,
imám vérző gyászba fullad.
Álmod őrzi a menny kék lugasa,
mely ott lebeg a varázsló csönd
és a megfáradt képzelet fölött.
A sóhajhullámok hátán
sűrű árnyakat sző az emlékezés,
– erőtlen gyümölcs –,
mint leváló gondolat kísért.
Az illanó homályban
ritkul a szűzi messzeség…
A mellém szegődött remény
megfakult paravánja mögött
föllobog a feltámadás fénye. –
A sírkövekre szemfödél borul.
Sírásom megtört, néma ékezet.
Holt avarban tétova léptek…
Csak a tenger zúg, az háborog,
morajlása elűzi csended.
Üdvöm tiéd.
Öröklétem leszel. –
2014. 10. 31
https://www.youtube.com/watch?v=k1-TrAvp_xs
Legutóbbi módosítás: 2014.11.02. @ 15:00 :: D. Bencze Erzsébet