Hallod e slammelek itt, s a tömeg dróttal vezetett vad zombisereg csak.
Felszívja a rendszer.
Elborít minket a lassú enyészet, és csak az ész, csak az észnek volt elég
esze, hogy messzire menjen.
Még el nem felejtem: Lassie üzeni, hogy inkább már nem jön haza.
Haza… Haza ez még ha nem értik e hexametert sem? Nem tudom.
Nem tudhatom, másnak a szabadság mit jelent, de nekem alapjogot.
Nem játékszer az mit kényükre cibálhatnak törpezsarnokok.
Nem gyülekezési szabadság zárójelekkel, és nem az el lehet menni
csúf cinizmusa.
Főleg ha az alternatíva, a közös nagy nemzeti haláltusa.
De tegyük félre a búslakodást, ünnepeljük inkább együtt egymillió honfitársunk adómentes májzsugorát! Ám közben gondoljunk az elmenőkre.
Egy másodperc néma csöndet kérek.
Bocs hogy nem többet, de a csöndben rejlik némi profittöbblet,
így egy kormánytervezet szerint jövőre, különadó sújtja az egy másodpercet meghaladó néma csöndeket.
150 ft minden megkezdett másodperc után.
Ez a nyilvánvaló gazdaságélénkítő hatáson túl azért jó,
mert így majd mind egyszerre beszélünk, és többet tettetnünk sem kell, hogy érdekel minket mit mond a másik.
Hát trenírozzunk együtt! Gyerünk, üvöltsetek, kiabáljatok, még véletlenül se figyeljetek rám!
Mondta egy meg nem nevezett ország, meg nem nevezett minisztere, még kiemelt pármilliót az államkasszából. Miért ne tette volna, mi épp mással voltunk elfoglalva.
Látod e tespedek itt, a fotel mély, felszívja a testem.
Rabságunk keretét elereszti a lassú tekintet, mióta egy cég piacra dobta az első, keret nélküli LCD TV-t.
Azóta kerettelen rekesztenek karámba, állítanak irányba,
hogy ezt vedd meg, attól meg félj.
Kollektív pszichózis.
Látod e árva? A képzelet itt soha nem szabadulhat. Láncra kötött elménket falsképek tartják fogva, és félszjégbe dermedt.
Hashtag madár, és disznóinfluenza, hashtag ebola.
Hashtag Al-Kaida, ISIS, hashtag hírek. Mindet nézd meg!
Kösz kihagyom. Én inkább élek:
melléfeküdtem. Lángra gyúlt a teste, és feszes volt már, mint húr ha pattan.
Sikolyba élvezés, így végzed majd te is –súgtam magamnak- csak mozogj szép lassan. Gyönyört virágzik most a türelem. Szeretlek kedves. Hangzott fölöttem.
Mint tiszta víz patakzott izzadtság testemen.
írta Radnóti Miklós, akit nem vittek munkatáborba, nem kényszerítettek erőltetett menetre, nem lőttek agyon, és nem dobtak tömegsírba, hisz mind emberek vagyunk, van bennünk emberség, és bár ember, embernek farkasa , a farkas se mészárol fajtársat, csak mert nem árja, tejfölszürke a bundája.
Ezt nem hagynánk…
Jajj hagyjuk már a meséket, nem jó társ a képzelet, nézzük inkább a tényeket:
Az elmúlt 4000 év háborúmentes napjainak száma 0, és a következő 4000 se hoz majd jelentős változást, mert árkot ás közénk a harácsolás.
A Föld javainak 99%-t a Föld lakosainak 2%a birtokolja, vagy bitorolja.
Ezt majd rajtuk a nép megtorolja, ezt majd a népen megtorolják, végtelen a bosszúkör.
Oly korban féltem én a Földön, olyan otromba korban, hol nálunk több értelem maradt a minket alkotó porban.
Porból lettünk, porrá leszünk: radioaktív porrá.
Hát ne várj tovább! Legyen a Föld végleg koporsóvá.
