– Szabó Lőrincnek –
Önző vagy. Van levegőd és filozófiád,
valahonnét valahova lennél. Most vagy.
A végtelen vizet fölhasítod – a vizet –
megmerítkezés helyett hullámokat vetsz;
testvérnek tudod az el nem különülteket.
Egyedül vagy. Árva. Meddő is bizonyos.
Szomjad magad oltod, friss vizedben fürödhetsz,
mégis folyvást valami piszok arcodon.
Mindent tudsz törzsfejlődésről, génről, atomról,
de a pletykarovat a te hazád, honod;
amikor ünnepre készülsz, s kezed kulcsolod,
kis nedvesség marad, de a víz kicsorog.
(2014.11.09.)
Legutóbbi módosítás: 2014.11.09. @ 20:34 :: Petz György