Böröczki Mihály - Mityka : Dunyha

Nyomtatás

Egy éjszakányi langy meleget rejtett,

pont annyi toll volt benn, amennyi kellett,

egy egész mesevilág megfért abban

a fölém igazított éj-darabban,

az angint anyám varrta dalba szépen,

a leggyönyörűbb Singer varrógépen,

s a gonddal fosztott, finom libatollak

az álmok lassú őrizői voltak,

majd jött a reggel, s ágy fölé púpozva,

ő lett a szoba őre és a foglya,

bár kincse volt a spórolós világnak,

a hosszú télbe mégis belefáradt,

s hogy szusszanásnyit nyújtózhasson végre,

kiaggatták a deszkakerítésre,

jó napfény szítta, friss szél körbefútta,

hogy lélegezőbben fogjon majd az újba,

s mikor az angin pattogósra száradt,

az ágyon anyám püffölt rajt még párat,

s úgy óvta álmom, óvta ébredésem,

hogy ma is itt van minden szívverésben.